"A Lovag a bátorságot esküvel fogadja,

a szívében csak erkölcssség lakhat.

Kardja védi az ártatlanokat,

a gyengéket felkarolja a hatalma.

Szava mindig az igazat mondja,

s haragja elsöpri a rosszat."

A Városőrség avagy az Alkonyat Lovagjai

 

A Rend alapítása, egy híres Lovaghölgy: Vivein Dien Da Glorian nevéhez fűződik, aki a Koszorú háborúk alatt volt a Lescaut - i király Rudhgar Thor Da Kelthar, seregeinek főparancsnoka. W

uxor volt abban az időben az Onpor medencében lévő városállamok legerősebbike, mind gazdasági, mind politikai szempontból. A városállam élén Choler con Wuxor állt már időtlen idők óta, a környező birodalmak félbarbár uralkodói babonás félelemmel gondoltak a Kyr Birodalom utolsó hírmondójára, aki még látta Enrawellt teljes pompájában tündökölni. Azt rebesgették Choler egy volt azon Anyrok - Anthiak, Ősöreg Anyr - közül, kik ott voltak az őstűz megidézésénél, mellyel elkergették e síkról a Rettenet Asszonyát. Mindenesetre, senki sem mert ujjat húzni vele, vagy a birodalmával, egészen addig, míg saját javainak gyarapítása céljából, Choler parancsot nem adott a környező városállamokból, kereskedelmi céllal Wuxorba érkező, vagy annak területén áthaladó portékák megadóztatására. Mivel a déli városállamok nagy része a szárazföldön folytatott kereskedelemmel tudott csak hozzájutni bizonyos árukhoz, hatalmas felháborodás kélt mindenfelé. Néhányan a nagyobb kereskedőházak közül megpróbálkoztak a Gályák tengerén való átkeléssel is, de a kalózok miatt rendre kudarcot vallottak. Így nem maradt más eszköz, csak a fegyver. Azonban egyetlen városállam sem volt elég erős önmagában ahhoz, hogy érdemben szálljon szembe Wuxorral.

Az állandó határvillongásoktól feszült viszony, a kisebb városállamok között lassanként átfordult egy csendes szövetséggé, melynek oka a hirtelen alakot öltött megnevezhető közös ellenség: Wuxor volt. Már csupán egy vezérre volt szükség. A hosszú béke évei után Lescaut Királya Rudhgar, örömmel fogadta a déli városok követeit, akik könnyen megnyerték ügyüknek az uralkodót, kinek apját Choler tábornoka, Jauhve Jaure Han, gyilkolta meg a Xorh - i csatában, mikor Lescaut elvesztette a dombvidéket. A Királyság, azóta várta e percet. Choler tudott a Szövetségről, mégsem tulajdonított neki kellő jelentőséget. Úgy hitte, elegendő lesz a kereskedelmi embargó. Nem számolt azzal, hogy a határaival szomszédos Lescaut, adómentesen engedett át minden kereskedőt a területén, sőt karavánjaikat lovagok kísérték át a Királyság területén. Ennek köszönhetően, a Szövetség megerősödött, Wuxor monopol helyzete pedig meginogni látszott. Choler ekkor rendelte csatasorba rettegett Sötét Orkjait.

A hírre Lescaut Királya azonnal üzent Pyarronba, ahonnan kellő mennyiségű támogatásról biztosították az uralkodót. Choler, stratégái javaslataira fittyet hányva, a hosszú háborúra való berendezkedés helyett, a villámgyors győzelemben bízott. Úgy gondolta, ha levágja a kígyó fejét (Rudhgar Lescaut Királya), akkor a test (A Szövetség) még rángatózik egy kicsit, majd nem mozdul többé. Tévedett. Sötét Orkjai átkelve a Karban Kahea del Athal - on (Az Athali Sárkányszáj hegységen) a Xorh - i domboknál hatalmas ellenállásba ütköztek. Egy Pyarronita Lovaghölgy vezette Lovagseregbe, mely szétmorzsolta a Wuxori haderő gerincét.

A hír hamar eljutott Choler fülébe is, aki azonnal mozgósította a Kilenc Hűbérurat, hogy állítsák hadrendbe Bandériumaikat. Mire azonban a második Wuxori sereg készen állt, a pyarroni lovaghölgy Vivein Dien Da Glorian vezette lovagok átkeltek a Sárkányszáj hegységen és elfoglalták a hegységtől a Wuxori városfalakig húzódó Athal Tartományt. Eközben a Szövetség délről indított támadást és ellenőrzésük alá vonták a várostól délre fekvő Erynil Haurel Erdejét (Erynil haja), és a keleti oldalon lévő Nhamorr Tartományt. A városállam kereskedelme ezzel megbénult, egyedül északról a Quiron tengerről érkeztek kereskedők, akik kihasználva a helyzetet elképesztően magas árakat szabtak portékáiknak. Choler tudta, hogy Rudhgar demoralizálni akarja a Wuxoriakat. A reménytvesztett embereket könnyű irányítani. A Wuxort körülölelő erőket úgy nevezték: Rudhgar Koszorúja - Rudhgar Babérjai - a Király pedig parancsot adott saját hűbérseregének, hogy keljen útra és hozzák el a Wuxori császár fejét a színe elé.

A pyarroni lovaghölgy és serege teljesítették küldetésüket az ork sereg szétverésével, de mégsem vonultak vissza Lescautba, ahogy azt a király várta. Pyarron parancsára, tartották a stratégiailag fontos Sárkányszáj hegységet, míg Rudhgar serege átkelt rajta, hogy támadást intézzen Wuxor ellen. A lescauti sereg nyugatról, míg a Városállamok Szövetsége délről, a Skor folyó mentén indította meg a támadást. Az ostrom, amilyen nagy hévvel indult, úgy tört meg a többezer éves falak alatt. Choler, az Oltár hegyen magasodó hercegi palotában várta a híreket. Mikor futár jött, és közölte, az ostromlók tábort vertek, és a felderítők borzasztó mészárlásra bukkantak a környező falvakban con Wuxor, a palotába hozatta a túlélőket, majd útnak indította őket Lescautba, mint követeit. Az ötfős kis csapat azonban, nem az ostromló sereg parancsnokához indult, hanem Athal tartományba, a Sárkányszáj hegységre Vivein Dien Da Gloriamhoz. A lovaghölgy felderítői hamar elfogták a követeket. Nakh Da Gloriam, megdöbbent, mikor az ötfős gyerekcsapatot a színe elé hozták őrei. A gyermekek szörnyű dolgokat meséltek a lovaghölgynek. Felégetett falvakról, és halálra kínzott emberekről. Nakh Da Gloriam, Derat Sinareious, Kyel felkentje segítségével megbizonyosodott róla, hogy a gyermekek igazat beszélnek. Rögtön lóra ült és személyes testőrségével Lescautba vágtatott. Miután a király fogadta őt, az elmondottakra megdöbbentő módon reagált: Az emberek, akárcsak a pénz, csupán fogyóeszközök ebben a háborúban, melynek kimenetele sordöntő lesz a vesztes népre nézve. A wuxori gyermekek sem kivételek ez alól, felnőve férfiak, harcosok lesznek, akik majd lescaut fiait hányják kardélre, lányaikat pedig elrabolják, ez nem történhet meg, most először Wuxor fennállása óta a városállam tehetetlen a vele szembenálló erőkkel szemben, ha nem sikerül győzedelmeskedni, hamarosan, akkor a háború mégtöbb áldozatot kíván, mintha csak Wuxor elesne. A tartalékok vészesen apadnak, akárcsak Lescaut és a Szövetség harcosainak száma, ez a háború nem érhet meg még egy telet! Aki nincs velünk az mondhat bármit! Pusztuljanak Mindegyszállig! A Lovaghölgy megdöbbent e vélemény hallatán, s döntött. Visszatérve táborába, összehívta vezéreit. Mind harcedzett veteránok voltak, de egyikük kardja sem edződött még asszonyok és gyermekek húsában. Miután Nakh Da Gloriam megosztotta a lescauti király véleményét vezéreivel, hamar megszületett a döntés. A sereget választás elé állították: aki nem akar Wuxor védelmére kelni visszatérhet Pyarronba, aki viszont igen, annak számolnia kell Pyarron haragjával, de lovaghoz méltó tettével nem hoz szégyent családjára és nevére! Mivel a lovagok mind szerették és tisztelték vezérüket egy sem akadt, aki visszatért volna Pyarronba. Így alkonyatkor megindultak a szorongatott helyzetben lévő város megsegítésére. Lescaut és a Szövetség katonái, nem voltak felkészülve egy esetleges támadásra, így teljesen váratlanul érte őket a pyarroni lovagok hitszegése. Egy árulónak köszönhetően, kinek nevét törölték a történelmből sikerült Rudhgar erőinek bejutni a városba a csatornarendszer egy ősi, rég elfeledett járatán keresztül, így a lovagok épp időben érkeztek. A csata hamar véget ért, Lescaut és a Szövetség meghátrálni kényszerült. Pyarron kitagadta kegyeiből a „hitszegő" lovagokat és egyházi átokkal súlytotta őket. Wuxor azonban hősként tekintett megmentőire

 

Nagymester - Sagal Kuthoth

Marshall - Zefirin Da Skullos

Sheriff - Beldron

Kapitányok - Ageus Thunwall, Basellius Qerthenass, Taramis O'sell;

Noviusok (Negyedparancsnokok) - Tasgorgil Lumenath, Simmeon Durathgor, Caionus Uthaden, Deimus Xhayorath;

Exeptarok (Kivételezettek - városi felügyelők)

 

Wuxor közbiztonságáért - mely kiválló - az Alkonyat Lovagjai a felelősek. A rend kétszáz esztendő alatt számos esetben bebizonyította rátermettségét. A legfelsőbb embere, a Nagymester, melyet az un. Belső Körből választanak maguk közül, és ez többnyire mindig a legrátermettebb lovag lesz. A rend Belső Körébe bekerülni lehetetlen, csak kihalással üresednek a helyek. A Belső kör a Nagymestert, a Sheriffet, és a három Kapitányt foglalja magába. A Nagymestert Legfőbb Hadúrnak is szokták nevezni, egy esetleges háború esetén ugyanis a wuxori sereg gerincét az Alkonyat Lovagjai képeznék, s nem a nemesek bandériumai. A Nagymester feltétel nélküli engedelmességgel tartozik Wuxor mindenkori uralkodójának. Az uralkodó jogköre egyúttal a Nagymester kinevezésének jóváhagyása is, noha ez csupán formaság, hiszen a Rend csak és kizárólag wuxori nacionalistákból áll, így nem kerülhet sor arra, hogy esetleg az uralkodóval ellentétes nézeteket valló Nagymestert válasszon a Belső Kör. A Sheriffet a Nagymester választja, abban az esetben, ha az addigi Sheriff elhalálozna. A Sheriff, voltaképp a városőrség feje, titulusa megegyezik a Nagymesterével, a városőrök szintjén. A Sheriff feladata, a rend fenntartása, és a bűntetések, illetve kegyelmek kiszabása. Természetesen, nem minden esetben, hiszen hatalmas városról lévén szó, minden apró cseprő ügyben nem volna elegendő egyetlen ember ítélőképessége. Ezért munkáját segítik a papírmunkát ellátó Jegyzők. A Főjegyző jogköre kinevezni a Városi (kerületi) Jegyzőt, akinek a feladata, az adó beszedése, és a kincstárba juttatása, ítéletet hozni az olyan ügyekben, melyek még nem haladják meg Wuxor biztonságának fenyegetésének tényét, és kinevezni a Kerületi Bírákat. A Kerületi Bírák jogosultak ítélkezni az apróbb ügyekben, melyek helyi eredetűek, és minden érintettjük kerületi lakos.

 

Oldal: Alkonyat Lovagrend
Wuxor - Hatalom mindenek felett - © 2008 - 2026 - wuxor.hupont.hu

A HuPont.hu ingyen adja a tárhelyet, és minden szolgáltatása a jövőben is ingyen ...

ÁSZF | Adatvédelmi Nyilatkozat